Túratábor2010. augusztus 28. – szeptember 2.
2010. augusztus 28. és szeptember 2. között a Júliai Alpokban és az Adriai-tenger partvidékén jártak túrázóink.
A programban a hegyvidéki túrák mellett szerepelt pirani és velencei városnézés, valamint tengeri fürdőzés.
Hosszas várakozás és készülődés után végre elérkezett augusztus 28., az indulás napja. A Lóczy előtt negyed hatkor köszöntötte egymást a sok barát, felkészülve az utazásra. Fél órás várakozás és névsorolvasás után végre elindultunk Szlovénia felé.
Útközben megálltunk megtekinteni a Bledtől északra elhelyezkedő Vintgar-szurdokot, melyben a Radovna folyó 1600 méter hosszan és több mint 100 méter mélyen véste be magát a sziklák közé. Majd busszal folytattuk utunkat a Koca na Gozdu nevű menedékház felé, mely a szállásunkként szolgált. Hat órás utazás után, végre elérkezett a jól megérdemelt pihenés ideje.
Másnap a házat nyolc óra körül elhagyva indultunk felfelé a Sleme-re, a Júliai- Alpok egyik legszebb kilátópontjára. Ahogy felértünk a csúcsra, biztosan állíthatom, hogy sokaknak elállt a lélegzete is a látványtól. A hatalmas mélység mely szétterült a lábunk előtt, a Sleme-völgy, mely két magas hegyvonulat között terült el. A mesebeli táj még szebben tündökölt szikrázó napsütésben, miközben csak egy-egy felhő vetett árnyékot a fenyvesekkel benőtt hegyoldalakra.
A harmadik nap némileg lazább volt – a korai keléstől eltekintve – ugyanis ellátogattunk Olaszország egyik leghíresebb városába, Velencébe. Túravezető tanáraink bekísértek minket a Szent Márk térre (Piazza San Marco) majd kezdetét vette az egész napos városnézés. Sajnos Velence szépségeit nem igazán élvezhettük ki, az esőzéseknek köszönhetően. Habár városban töltött idő nem engedte a hosszasabb nézelődést, de a szuvenírek beszerzésére tökéletes alkalmat nyújtott. Mindannyian elégedetten tértünk vissza a szállásra.
Az elkövetkezendő napot újra városnézéssel töltöttük csak most kicsit másfelé vettük az irányt. Bekukkantottunk Szlovénia egyik legszebb kikötővárosába Piránba. Hosszú órákon keresztül bolyonghattunk, kedvünk szerint felfedezve minden egyes kis sikátort, meg-meglátogatva a város hírességeit. Élvezhettük az Adriai-tenger sós illatát és az általa nyújtott idilli képet a város egy-egy magasabb pontjáról. Későbbi órákban egy kicsit továbbálltunk, hogy ne csak messziről szemlélhessük a tengert, hanem ki is élvezzük kellemes hőmérsékletű vizét. Azt hiszem legtöbben ezt a napot élvezték a legjobban, nem sejtve mi is vár ránk másnap.
Az ötödik nap 650 méteres szintkülönbséggel túráztunk a Prisojnik csúcs felé. A 2547 méter magas Prisojnik a Júliai Alpok legizgalmasabb kihívása a hegymászók számára. A csodálatos, változatos sziklaformák, a havasi rétek, tornyok, hasadékok mind elképesztők, hát még a magasságok. Sajnos mi a legtetejére nem mehettünk fel ugyanis, egy idő után már életveszélyes lenne számunkra a folytatás. Mivel az csak tapasztalt hegymászóknak ajánlott, kampókkal és komolyabb felszereléssel. Este fáradtan tértünk vissza a szállásra, ahol újra kezdődött a mindennapos harc, a konnektorokért és egy kevés meleg vízért a felsőbb emeleteken.
Szeptember 2-án, az utolsó napon benéztünk Bledbe, egy rövid városnézés és egy kis séta erejéig a tó körül majd folytattuk utunkat Balatonfüred felé. Már mindannyian vártuk a hazatérést, a finom otthoni kosztot, a szokásos ágyat, de valahol sajnáltuk is, mert másnap már iskola.
Köszönetet szeretnék mondani kísérőinknek, Laszip Ferenc, Sebestyén Péter tanáruraknak és Szilágyi Lajosné tanárnőnek a túra megszervezéséért és lebonyolításáért, valamint buszsofőrünknek, hogy épségben elvitt minket a kijelölt helyekre. Reméljük jövőre is ő kísér bennünket az utazásainkkor.
Geleta Gréta 11./C
Laszip Ferenc tanár úr által készített képek.
Gólyatábor – 9. A2010. augusztus 29-30.
A tanévkezdés előtt 9. A osztályos gólyáink Balatoncsicsón táboroztak.
Markó Beáta tanárnő által készített képek.
Paks – nem bomba, erőmű …2010. február 4.
2010. február 4-én iskolánk tanulói tanulmányi kiránduláson jártak a paksi atomerőműben, valamint a bátaapáti radioaktív hulladéktárolóban.
